Végrehajtó árverés és visszterhes vagyonátruházási illeték
Végrehajtó árverés szabályai és folyamata
A végrehajtási eljárás keretei
A folyamatos végrehajtó árverés egy speciális jogi eljárás, amely akkor kerül alkalmazásra, amikor a hagyományos árverési kísérletek nem vezetnek eredményre. Ez a folyamat lehetőséget biztosít arra, hogy az ingatlanok végül mégis értékesítésre kerüljenek, és a hitelezők követelései kielégítést nyerjenek.
Az eljárás menete és időtartama
A végrehajtó árverés akkor indul meg, amikor a bíróság által kinevezett végrehajtó a sikertelen hagyományos árverést követő 15 napon belül közzéteszi a folyamatos árverési hirdetményt. Ez az eljárás akár öt évig is eltarthat, ami bőven elegendő időt biztosít a megfelelő vevő megtalálására.
Hirdetmények és nyilvántartás
A folyamatos árverési hirdetmények az arveres.mbvk.hu oldalon jelennek meg, ahol minden érdeklődő szabadon böngészhet. A hirdetmények részletes információkat tartalmaznak az ingatlanról, beleértve annak pontos címét, helyrajzi számát, méretét és becsértékét. Fontos, hogy a hirdetmény tartalmazza az ingatlanon fennálló terheket is, például jelzálogjogot vagy szolgalmi jogot.
Részvétel feltételei
Az árverezésben való részvételhez először regisztrálni kell az Árverező Elektronikus Nyilvántartásában. Az aktiváláshoz három feltételt kell egyidejűleg teljesíteni: be kell nyújtani az aktiválási kérelmet, át kell utalni az árverési előleget, és meg kell tenni a minimális vételi ajánlatot.
Jogvédelem és garancia
A végrehajtó árverés során a bírósági felügyelet folyamatosan biztosítja a törvényesség betartását. Az eljárást szakképzett jogászok felügyelik, ami garanciát jelent mind az adós, mind az árverezők számára. Az adósnak joga van tájékoztatást kapni az eljárás minden részletéről, és kifogást emelhet a szabálytalanságok ellen.
Az ötödik árverés esetén már a becsérték felével is lehet érvényes ajánlatot tenni, ami további lehetőséget teremt az ingatlan értékesítésére. Ez a rugalmas rendszer biztosítja, hogy az ingatlanok ne maradjanak évekig eladatlanul.
Visszterhes vagyonátruházási illeték – minden, amit tudnia kell
Mikor keletkezik illetékfizetési kötelezettség?
A visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése minden olyan esetben kötelező, amikor ingatlan vagy egyéb vagyontárgy ellenérték fejében cserél gazdát. Ez az adókötelezettség elsősorban ingatlanvásárlások során merül fel, de érinthet más típusú vagyonszerzési ügyleteket is.
Az illetékkötelezettség az adásvételi szerződés megkötésének pillanatában keletkezik, függetlenül attól, hogy a vételárat már kifizették-e vagy sem. A kötelezettség alanya általában a vevő, aki az új tulajdonos pozíciójába kerül.
Az illeték mértéke és számítási alapja
A visszterhes vagyonátruházási illeték mértéke jellemzően a vagyontárgy forgalmi értékének 4%-a ingatlanok esetében. A számítás alapjául szolgáló érték lehet a szerződésben meghatározott vételár, vagy amennyiben az alacsonyabb a valós piaci értéknél, úgy az adóhatóság által megállapított forgalmi érték.
Fontos megjegyezni, hogy az illetékszámítás nem mindig egyszerű, különösen akkor, ha az ügylet összetett szerkezetű, vagy ha a vagyontárgy értéke nem egyértelműen meghatározható.
Kedvezmények és mentességek lehetősége
Bizonyos esetekben a visszterhes vagyonátruházási illeték kedvezményes mértékű lehet, vagy akár teljes mentesség is járhat. Ilyen esetkör például a közeli hozzátartozók közötti vagyonátruházás, vagy bizonyos állami, önkormányzati célokat szolgáló ügyletek.
A kedvezmények igénybevétele általában külön kérelmet és megfelelő dokumentáció benyújtását igényli. Ezért javasolt már az ügylet tervezési fázisában szakértő segítségét kérni.
Befizetés módja és határideje
Az illetéket a NAV által kiküldött fizetési meghagyás alapján kell megfizetni, általában 15 napos fizetési határidővel. A befizetés történhet banki átutalással, készpénzzel vagy elektronikus úton. A határidő elmulasztása esetén késedelmi pótlék és bírság is terhelheti a kötelezett felet.
